×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Icefish - Human Hardware (2017) 

Megjelent: november 01. szerda 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A Portnoy-féle Sons of Apollo mellett alakult egy másik rendkívül érdekes progresszív metál szupergroup Icefish néven. A Human Hardware címmel bemutatkozó csapat húzóneve a sok más mellett Sherinian mellől a Planet X-ből ismert Virgil Donati dobos... De szerintem Marco Sfogli gitárost sem kell senkinek bemutatni, mert ha máshonnan nem, hát James LaBrie szóló lemezeiről mindenkinek ismerős lehet...

Sfogli szóló csapatának egy ideje Alex Argento a billentyűse, aki Fabrizio Leo mellől is ismert, illetve a gitáros szólócsapatát erősíti még Andrea Casali basszusgitáros-énekes is, aki az Astra és a No Gravity-ban is szerepelt korábban. A Sons of Apollo mellett itt van tehát egy másik frissen induló szupergroup is, amire érdemes lesz felfigyelni mindenkinek!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Valami egészen mást vártam ettől a lemeztől, mint amit végül kaptam... Már az előzetesből kiderült, hogy a dolog nem a klasszikus értelemben vett virtuozitásról fog szólni, de azért azt nem gondoltam volna, hogy ennyire száraz hangzással fogok hallgatni majd ének-központú dalokat, mondhatni slágereket... Azt persze díjazom, hogy a srácok törekedtek arra, hogy valami korszerűt és egyedit tegyenek le az asztalra, de azért több éltet és emberi érzelmet elvárt volna az ember egy ilyen szupergroup-produkciótól!

Nyilván ettől az ember-gép koncepciótól lett ennyire szárat és gépies a hangzás, meg maga a zene is, de ezt így eléggé nehéz lesz elfogadtatni azokkal, akik az alkotók - de főleg Donati - múltjába kapaszkodva akarnak belemélyedni az Icefish lemezébe, aztán Planet X és társai helyett kapnak egy Yes-szerű magas hangon énekelt, OSI-szerűen száraz és Fates Warning-módra embertelen-szintetikus műsort, aminek a nehézkesen kavargó prog-metál zenéjéből mindenféle emberi jelleg hiányzik, ami egyensúly-borulást az ének sem tudja helyre billenteni!

Persze másrészről meg érthető is a koncepció, tekintve, hogy a technokraták a társadalmunk egyik kulcs kérdésévé tették manapság az ember-gép vagy gép-ember kérdését... Annyira a jelen időnek szól ez a lemez, hogy nem is olyan rég került a hírekbe, hogy Szaud-Arábiában - a világon első alkalommal - állampolgárságot kapott egy Sophia nevű robot... Az arcával többféle érzelmet kifejezni képes humanoid színpadra is állt, hogy megköszönje a megtisztelő, történelmi jelentőségű pillanatot. Mosolyogva elmondta, hogy büszke, hogy ő lehet az első robot, aki állampolgársággal rendelkezik...

Mindebből persze egyáltalán nem következik, hogy embereknek kellene robotikus rock-metál zenét gyártaniuk, sőt! Gyártanak azok majd maguknak, ha arra programozzák őket... Mindenesetre az Icefish mégis valami ilyesmit akart gyártani, elkezdve a szinti-pop billentyűkre, metálos gitárokra és szellős dallamokra építkező Paralyzed-del, ami végül annyira frusztrált, amit nagyon nehéz megszeretni! Az It Begins énekdallama legalább slágeresebbre sikeredett, bár nekem a hasonlóan vibráló és dallamos Human Hardware sokkal inkább tetszik a maga szinti-pop billentyűivel és naiv dallamával együtt!

A dühösebb 5 Years-ből az igazi súly hiányzik, de a játékos-elvont Revolution Fates Warning-szerű hozzáállása sokkal inkább rendben van... A jammelősebb Solitude már inkább csak egy kaptafának tűnik, de az erőszakosabb Your Eyes is túlságosan eltompul az énekes részek alatt... A Lost elnyújtott drámájához ez a magas ének nem tűnik elég kifejezőnek, de a záró The Pieces is túl egyértelműnek és komolytalannak tűnik, miközben a háttérben a zenészek vért izzadnak, hogy ezt a gépies komplexitást ilyen magas szinten megvalósítsák...

Valami egészen mást vártam ettől az Icefish lemeztől, mint amit végül kaptam... Persze értem én, hogy a manapság egyre időszerűbb koncepció miatt lett végül ilyen az album, de ettől még elviseltem volna dinamikát és súlyt is a slágersorok között... Azért remélem, élőben majd a helyére teszik ezt a műsort, mert abban biztos vagyok, hogy a felállásban hatalmas potenciál van! Mondjuk turnézhatnának - persze budapesti állomással - a Sons of Apollo-val, aminek a lemeze azért ennél sokkal izgalmasabbra és lelkesebbre sikeredett!

10/8.5




Track lista:

01. Paralyzed
02. It Begins
03. Human Hardware
04. 5 Years
05. Revolution
06. Solitude
07. Your Eyes
08. Lost
09. The Pieces

Közreműködő zenészek:

Andrea Casali (Astra, No Gravity) - basszusgitár, ének
Marco Sfogli (James LaBrie) - gitár
Alex Argento (Fabrizio Leo) - billentyűs hangszerek
Virgil Donati (Planet X, Devil's Slingshot, Derek Sherinian, Ring Of Fire, Soul SirkUS, Joel Hoekstra, Mark Boals, CAB, Kiko Loureiro, Semantic Saturation, Lalu, Alessandro Bertoni, Gambale, Donati, Fierabracci) - dob

Honlap:
icefishband.com
facebook.com/icefishband


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Moonspell - 1755 (2017)
A portugáliai Amadora-ban, 1989-1992 között Morbid God néven indult, azóta Moonspellként működő zenekar manapság a gothic metal egyik legfontosabb előadójának számít. A csapat legutóbb

Tovább...
Communic - Where Echoes Gather (2017)
A heavy-power-prog metál zenében utazó Communic zenekar 2003-ban alakult a norvégiai Kristiansand-ban, Oddleif Stensland énekes-gitáros vezetésével. A 2011-es The Bottom Deep

Tovább...
Supersonic Blues Machine - Californisoul (2017)
A 2016-os West Of Flushing, South Of Frisco után elkészítette második lemezét a Supersonic Blues Machine nevű amerikai

Tovább...
The Dark Element - The Dark Element (2017)
A Frontiers bemutatja a Dark Element nevű friss szimfonikus metálos projektjét, amiben Anette Olzon tér vissza a Nightwish világába... Az énekesnő mögött

Tovább...
Kid Rock - Sweet Southern Sugar (2017)
A 46 éves Robert James Ritchie, művésznevén Kid Rock legutóbb 2015-ben adott ki dalokat a First Kiss lemezén, amin tovább vitte a délieknek szánt country-rock-os ömlengést.

Tovább...












Klipmánia