×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Pulzus 31 - 1983 február - Az új P. és méltatlanul Radicsról! 

Megjelent: július 20. csütörtök 12:05
Szerző: Fiery
    Rockmúzeum 

Létezett valaha, a nyolcvanas években egy könnyűzenei műsor, amin felnőtt egy nemzedék. Ez a produkció a Pulzus volt, akkori nyelven Könnyűzenei Panoráma. A TV egyetlen csatornáján keresztül végre mi, fiatalok is kaptunk valamit a hatalomtól. A műsorban nem csak rock muzsika szólt - és ezt utólag belátva nagyon okos húzásnak mondanám -, hiszen így egy tágabb zenei világban nőhettünk fel. A következő hónapokban arra teszek kísérletet, hogy részeként kiemeléssel mutassam meg, mik voltak a legfontosabb témák abban az időben. Aki pedig rendszeresen követi a sorozatot, képet kaphat arról is, hogy kik voltak az állandó vendégek, és kik maradtak ki a médiából... Kellemes olvasást mindenkinek! - Fiery



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




A nagy visszatérő

Vikidál Gyula valóban sokat vendégeskedett a Pulzus műsorában, de ennek oka elsősorban az, hogy rövid idő alatt több zenekarban, rockelőadásban is megfordult, ezért ha bármi történt vele, annak hírértéke volt. Ő ebben az időben Magyarország egyik legjobb énekesének számított, még akkor is, ha a gyorsan felejtő nép ekkor már Szikora Robira, Flipper Öcsire, meg Soltész Rezsőre szavazott.

A beszélgetésben Módosék kissé flegma stílusban megemlítik az elmúlt időszak állomásait, de nagy jövőt már nem látnak az új gondolatban. Inkább mintha kicsit megijedtek volna. - Úristen, még egy P. Mobil? - Nem kellett volna betojni, ráadásul ez a húzás végre bejött... Az István, a király-nak köszönhetően, az év énekese díj is Vikidál nevéhez fűződik.

1983-ban történt egy kis visszarendeződés, kikukkantott a szemetes dobozból a rockzene. Le kellett porolni, és újra felvenni a repertoárba, hát beállt a média, a fesztiválok pedig még húzták a stílust. Aztán következett István, aki jár! Az Ifiparkba visszaszivárogtak a rajongók. A haldoklók vannak így, akik közvetlenül a halál előtt hirtelen jobban lesznek, egy utolsó szabad lélegzetet vesznek, és vége. De ne szaladjunk előre!

A beszélgetés egyébként elég felületes, a műsorvezetők csipkelődnek, és vagy nem értik a P. Box lényegét, vagy csak átsiklanak felette. A lényeges kérdések helyett arról érdeklődnek, hogy összeveszett-e Bencsik Samu Vikidállal, milyen volt a békülés, mit jelent, hogy anyazenekar, miért gáz szó a kemény, mi az, hogy fazonális... Egy csomó felesleges kérdés, ebben az esetben felkészületlenségre, jobb esetben tudatos probléma elterelésre utal.

Isten veled Béla, vagy mi a tököm!

Egy vérbeli rocker tudja, hogy mit jelent a P., de ha már nagy hiba, akkor lehet azt duplikálni. A beszélgetésben alaposan elbújtatták a témát, és a végén - ha már meg kellett említeni - egy mondatban le is tudták a kötelezőt. A néző pofájába vágták; hogy itt egy dal, ezzel a Pulzus is megemlékezik Radics Béláról. Hiányoltátok azt a beilleszkedésre képtelen gitárost? Itt van nektek, de most már fogjátok be a pofátokat!

Egy önmagát könnyűzenei tévéműsornak nevező produkció ezt nem tehetné meg! De tudjuk, Radics nem elvtársi gitáros volt, és felvétel sem nagyon készült róla. Jó, megértem, utolsó éveiben már egyáltalán nem volt kameraképes állapotban, de akkor is ő számított "A" gitárkirálynak, egy normális megemlékezést igazán megérdemelt volna.

Felkészületlenül

Módos Péter: Jó emlékezőtehetséggel megáldott kedves nézőink talán még emlékeznek arra, hogy korábban itt több alkalommal is a Pulzus stúdiójában beszélgettünk Vikidál Gyulával, akit ezúttal szeretettel üdvözlök, üdvözlünk.

Vágó István: Én mellettem áll Vikidál Gyula, te melletted pedig Bencsik Sándor. Ez egy újabb egymásra találás. Vikidál Gyula bemutatta a Magyar Vándort. A P. Mobilból, aztán a Dinamit, Kugli és most P. Box.

Módos Péter: Sőt, volt közben egy krízis is.

Vikidál Gyula: Igen, 9 hónap.

Vágó István: Így van, hát most hogy értsük ezt a P. Box-ot? A régi P. Mobil tagjai visszafogadtak téged, vagy te fogadtad vissza őket? Mi történt?

Vikidál Gyula: Azt hiszem inkább az előző.

Vágó István: Vagy is hogy, azaz ők fogadtak vissza téged?

Vikidál Gyula: Azaz ők fogadtak vissza engem, igen.

Vágó István: Mond Sanyi, ti összevesztetek Vikidál Gyulával még P. Mobilos korotokban?

Bencsik Sándor: Nem, erről szó sem volt soha. Egyszerűen én inkább arról beszélnék, hogy ez a mostani összejövetel egy véletlenek sorozata.

Vágó István: Gyula, mik ezek a véletlenek?

Vikidál Gyula: Hát Dinamit feloszlása '82 január, aztán én egy jó darabig nem találtam a helyemet, nem volt anyazenekarom, dolgoztam a Kuglival nagyon szépen.

Vágó István: Anyazenekar, ezt így kell mondani?

Vikidál Gyula: Hát, azt hiszem ez most egy teljesen stabil válogatott, ezért nevezem anyazenekarnak először, másodszor pedig azért, mert nagyon régóta játszottunk már együtt, régen és ez most egy kicsit visszatérés is. Persze ezt azért mondanám, hogy ez most nem egy nosztalgia zenekar lesz, illetve már nem az, mert ez egy '83-as megszólalású kemény, a saját elképzelés szerint.

Módos Péter: Kemény, amit az imént használtál, jelző, ez az őszinte kőkemény satöbbi, ez kicsit most már lejáratott dolog.

Vikidál Gyula: Valószínűleg így van.

Módos Péter: Te, hogy látod ezt?

Vikidál Gyula: A keménység nem szó szerint értendő, legalábbis nem így, ahogy a köztudatban lejön ez, hogy most kőkemény rock zenét játszunk. A keménységet itt a fazonális viselkedés és a fazonális hozzáállás a közönséghez.

Vágó István: Ez az a fazonális dolog, amiről beszélünk?

Bencsik Sándor: Felvállaljuk, amit idáig is csináltunk, azt hiszem, és ezt folytatjuk persze a mostani időkhöz...

Módos Péter: Ez a dal, ha jól tudom, valakinek az emlékére készült, jól tudom?

Bencsik Sándor: Igen, ez Radics Béla emlékére készült, és hát azt hiszem nagyon-nagyon fontos, meghatározó ember volt annak idején.

Módos Péter: Kedves nézőink ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert sok kedves nézőnk kifogásolta, hogy Radics Béláról a Pulzus nem emlékezett meg. Nos, mi most megemlékezünk a P. Box segítségével, következzék tehát, a dal címe:

Bencsik Sándor: A zöld, a bíbor és a fekete.

Los Irackles koncert
P. Box - Zöld a bíbor és a fekete
Korda György - Tessék Választani győztes
HIT - Üveghegy
Dr. Ficsor Mihály Szerzői jogvédő jogásza
Eurovíziós egyveleg
Boros Lajos - Didergő királynő legkisebb fia
Lakatos Tóni quartett
Saxpustuls
Neoton Família - Sandokan
Chicago - If You Leave Me Now

Készítette: Fiery



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. október 21. és 2017. november 06. között:









Klipmánia