×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 The Answer - Solas (2016) 

Megjelent: 2016. november 08. kedd 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A 2000-ben, Észak-Írországban alakult The Answer legutóbb 2015-ben adta ki a Raise A Little Hell című lemezét... A folytatás gyorsan jött, talán nem is gondolták át eléggé ezt a hatodik sorlemezként kiadott Solas-t, mert jó messzire távolodtak vele az eddig megszokott blues-hard rock világuktól. Úgy tűnik, időközben feltámadt bennük a meditatív kelta folkzenész, némi kommerszebb alternatív-pop beöntéssel, meg egy kis öregkori Robert Plant érzéssel, mert ez az album valami ilyesmi lett, ami nem is lenne baj, hiszen nyilván odahaza szeretnek a kocsmákban ilyenekre lötyögni, de a Massive Attack-környékéről ismert Neil Berridge-vel közösen dalt írni egy rockbandának, az már eléggé furcsának tűnik... Persze bátraké a szerencse, az akusztikus gitárt meg akár utcasarkon is lehet nyekergetni, ha mégsem jön be a dolog...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Aki tehát dögös blues-rock zenét vár el a lemeztől, ahogy én is, az jó nagyot tévedett! Ettől még lehet velük andalogni, ha valakinek van kedve, mert nem csinálják rosszul ezt a keltás-akusztikus popzenét, ahol az elektromos gitár csak belemaszatol a háttérbe, de én mindezt leginkább csak egy liftben bírom elképzelni, ahol nem gond pár hang után kiszállni, majd pár órával és körrel később újra beszállni. A dolog könnyen emészthető...

A Solas amúgy keltául fényt jelent, ami - az angolul napot jelentő solar miatt például - nem meglepő, de ettől még lehetne kevésbé nehézkes, gépies és maszatos egy ilyen című darab, amiben az egyetlen emberi a drámázó ének, igaz Cormac Neeson jól hozza a Robert Plantnek tűnő Chris Martint... és a végére a napkórus és gitár is odaér, utóbbi egy ízes szólót is elénk tol...

A Beautiful World aztán meghozza a Neil Berridge-féle sampleres lötyögést és művészkedést, aminek ő az egyik királya és nagyon jó is benne, de nem egy elvben rockbanda lemezén kellene idegesítenie az embert... Ők is érezhették, hogy ebből még baj lehet, mert a gitár is gyorsan elkezd alternatívan nyekeregni a dalban és a tempó is rendesen felfokozódik, mintha a gyönyörű földnek ilyen sírás-rívást és nyávogást kellene kiváltania... Borzasztóan visszatetsző ez az egész!

A Battle Cry lemegy a csatatérre nyávogni némi gitárral, egy körtáncos ritmus-aláfestéssel, meg a csúcspontban kocsmai kórussal, ami így maximum humorosnak tűnhet... Hat percben pedig inkább felejthetőnek! Az Untrue Colour valami olyasmi minimalista - de kellemes - popzenével próbálkozik, mint George Harrison tette a '87-es Cloud Nine jobb pillanataiban... De nyilván én vagyok a hülye, hogy még emlékszem ilyen - amúgy zseniális - lemezekre... Aztán megjön a R.E.M.-et bendzsózgató In This Land, pár kellemes - és könnyen eladható - unplugged dallammal a hátizsákjában.

Aki azt hiszi, hogy a lemez második fele majd zabolátlanul felkavarja az állóvizet, az sajnos téved, a Thief of Light lassan csörgedezve andalog elénk, tradicionálisan nyújtogatva a hangokat... A Being Begotten kapott némi blues-közelibb gitárt is a filmzenés lötyögéséhez, de ez is unatkozós... akarom mondani meditatív darab... Aztán végre valami elektromos gitár-szerűség is elindul a Left Me Standing-ben, de beindulás ide, vagy oda, ez is inkább egy punkos new wave slágernek tűnik, mint egy jó kis ős-hard rock túrásnak... Aztán kapunk kis vidéki countryt is Demon Driven Man címmel, ami legalább vicces, de nem elégséges... A Real Life Dreamers nosztalgiázik kicsit orgonával és torzabb gitárral, de a végére azért túlzás volt lovaglós countryt tenni...

Akinek ennyi még nem volt elég ebből az útkeresésből, annak a Tunnel andalgása még adhat valami pluszt, de nekem már sokkal korábban elment az egésztől a kedvem... Az meg külön vicc, hogy ezek után bónusznak is akusztikus dalt és demót adnak, mivel az egész lemez közepes demónak tűnik csupán... Pedig a most tíz éves Rise-óta szurkolok nekik!

10/05




Track lista:

01. Solas - 4:35
02. Beautiful World - 4:18
03. Battle Cry - 6:13
04. Untrue Colour - 4:07
05. In This Land - 3:50
06. Thief of Light - 4:06
07. Being Begotten - 4:37
08. Left Me Standing - 4:19
09. Demon Driven Man - 3:26
10. Real Life Dreamers - 4:35
11. Tunnel - 5:00
Bónuszok:
12. In This Land (akusztikus) - 2:27
13. Light in Darkness (Demo) - 3:56
14. Money - 6:12

Közreműködő zenészek:

Cormac Neeson - ének
Paul Mahon - gitár
Michael Waters - basszusgitár
James Heatley - dob

közreműködik:
Fiona O'Kane (Runaway GO) - ének
producer: Andy Bradfield, Avril Mackintosh

Lemezeik:

2006 - Rise
2009 - Everyday Demons
2011 - Revival
2013 - New Horizon
2015 - Raise A Little Hell
2016 - Solas

Kiadó:
Napalm Records
Honlap:
theanswer.ie
facebook.com/theanswerrock




rovat lapozó


Még, még, még...

kép

The Answer - New Horizon (2013)

2013-09-30 12:05:00

kép

The Answer - Revival (2011)

2011-10-01 00:05:00





 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Marco Mendoza - Viva La Rock (2018)
Az 54 éves mexikói-amerikai Dead Daisies basszusgitáros, Marco Mendoza Dániában készítette régóta várt harmadik szólólemezét, a Viva La Rock-ot, amit március 04-én

Tovább...
Dizzy Reed - Rock 'N Roll Ain't Easy (2018)
Az 54 éves Darren Arthur Reed - vagyis művésznevén Dizzy Reed - az 1991-es Use Your Illusion megjelenése óta számít a Guns N' Roses egyik legfontosabb

Tovább...
Michael Schenker Fest - Resurrection (2018)
A 63 éves Michael Schenker '69-óta tartó karrierje tele van csodával! Sokat köszönhet neki az Ufo és a Scorpions is, miközben magánemberként

Tovább...
Voodoo Circle - Raised on Rock (2018)
A németországi Brüggen-ben, 2008-ban alakult Voodoo Circle a Whitesnake egyik legjobb klónja. A legutóbb Jorn lemezén szereplő - de a Level 10, a Silent Force, a

Tovább...
Dalriada - Nyárutó (2018, Dionysosrising)
Úgy gondolom, hogy a Dalriada-féle folk-metal - ami nem más, mint a népzenei darabok a metal eszközrendszerével eljátszott változata - nem emeli, de nem is erodálja a

Tovább...




Koncertek 2018. május 23. és 2018. június 08. között:









Klipmánia