×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Symphony X - The Divine Wings of Tragedy (1997) 

Megjelent: 2015. augusztus 13. csütörtök 12:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A Symphony X '95-ös The Damnation Game című második lemezén bemutatkozott Russell Allen énekes, akinek a nagyvonalú és stílusos előadásával sokat lépett előre az egész csapat, de nem eleget a nemzetközi karrierhez... Az album minősége viszont megteremtette a lehetőségét a hosszabb együttgondolkodásnak, aminek a végeredményeként a zenekar '97-re elkészítette a harmadik lemezét The Divine Wings of Tragedy címmel... Ez a lemez hozta meg nekik a nemzetközi ismertséget... Mindennek az oka eléggé egyértelmű, hiszen a lemez dalaival távolodtak a Malmsteen-fémjelezte neoklasszikusságtól, miközben a felerősödő progresszív metál hatások, hangszerelések és témák írásával sokkal nagyobb örömet okoztak a Dream Theater fanatikus táborának... Akkoriban ezekkel a csúcs minőségű áthallásokkal, a siker szinte garantálható volt!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




A The Divine Wings of Tragedy egyértelműen rágyúrt a Dream Theater-áthallásokra, sorra érkeznek a hasonló témák és hangszeres megoldások, szólók és elszállások, kétségem sincs arról, hogy mindez nem a véletlen műve volt... A húsz perc feletti címadó daluk ennek az elképzelésnek a csúcspontja, egy káprázatos progresszív metál műről van szó! A Malmsteen-fémjelezte neoklasszikusságot elsősorban Michael Romeo szólóiban tartották meg, ő sokszor direkt komolyzenei műveket is felhasznált ezek megírásakor és előadásában... De az egyediségüket nem csak ezzel akarták és tudták megtartani, Russell Allen füstös-karcos énekhangjával és misztikus előadásával is fokozták a távolságot, ő ugyanis első osztályú Ronnie James Dio-drámákat hozott magával a dalokba, sajátos egyensúlyban lévő erővel és érzelemmel! A lemez tehát nem véletlenül lett kereskedelmileg is sikeres, csak Japánban több, mint 100 ezer példányt adtak el belőle... De ne fussunk ennyire előre...

A nyitó Of Sins and Shadows durva progresszív metálos szaggatása nagy energiával indítja a lemezt, mindezt aztán - főleg a billentyűs és gitár együttműködésével - lágyítják és archaikusabbá teszik a neoklasszikus elemekkel, hangszerelésekkel, kórusokkal, amikbe némi Queen-hatást is csomagoltak... Ez a szellemes vegyület aztán tovább gördül a Sea of Lies-ban is, aminek a trappolásai közben első osztályú progresszív metálos elszállásokat, instrumentális betéteket is kapunk... Russell Allen "good and evil"-ező drámázása pedig Ronnie James Dio-szelleméhez mérhetően magas színvonalú... Az Out of the Ashes fordít a dolgokon azzal, hogy nagyvonalú neoklasszikus metál adja a felvezetőjét, de utána is himnikusabb kórusokkal operál, ezzel is fokozva a barokkos-romantikus érzést...

A majd 10 perces The Accolade című epikus tétel lágyan - majd durvábban - vibráló Dream Theater-áthallásokkal operál, de első osztályú másolat ez, kevés hasonlóra volt példa a műfaj történetében! Nem véletlen, hogy 2005-ben a lemezt a 433. helyre tette a Rock Hard magazin a minden idők 500 legjobb rock és metal albumokat sorba vevő listáján... A dal komplex, egymásba épülő részei, izgalmas szólói és hasonlóan megszólaló hangszeres megoldásai kellemes pillanatokat okozhattak a Dream Theater szerelmeseinek... A Pharaoh is hasonló, csak végletesebb, a durvább részek és a keleties misztika szerveresen épül egymásba... Mindezt a misztikát és Dream Theater-i kettősséget a The Eyes of Medusa is tovább építi, hogy aztán a The Witching Hour nagy adagban a neoklasszikus oldalt tegye vezérfonallá a változatos tempói között... tehát nem véletlen, hogy a dal introjaként felhasználták a Wolfgang Amadeus Mozart-féle 1774-es Piano Sonata No. 1 in C Major, K 279 című klasszikus művet...

Máig a csapat egyik legfőbb műve szerintem a hét részes The Divine Wings of Tragedy. A dal kórusművel indít, amit aztán súlyos gitárok, izgalmasan progresszív billentyűk és vibráló ritmusok hátán bont ki, egyre metálosabb - majd a kezdetekhez is visszakanyarodó - menetelések és progresszívabb szólók formájában... A dal érdekessége, hogy felhasználták benne a Johann Sebastian Bach-féle Mass in B Minor (1749) és a Gustav Holst-féle The Planets (1914–'16) részleteit, miközben a szövegét John Milton 1667-es Paradise Lost és 1671-es Paradise Regained című művei mellett, Dante Alighieri Inferno-ja is ihlette... Hosszú és komplex alkotásról van szó, egyértelmű Dream Theater-áthallásokkal, de Michael Romeo klasszikus zenei szerelme is átsugárzik rajta, amitől a végeredmény egyedibb képes lenni! Russell Allen pedig minden létező "énekhangját" bemutathatja közben, de az érzelgős és tiszta, meg a drámai és karcos részek közben is teljesen egységesnek tűnik az előadása! Szóval a zenekar hangszeres tagjai mellett, az énekes is káprázatos munkát végzett, még ha a szöveg néhol kissé talán túl soknak is tűnik! Ezek után a költőiség reményével zárja a Candlelight Fantasia az albumot, elnyújtott és lágy szólókkal, amikből színpadiasan nő ki a nagyívű végkifejlet...

A hangsúlyosabbá váló progresszív metál megoldások miatt, máig sokan kedvelik a The Divine Wings of Tragedy albumot, amit talán túl gyorsan, már '98-ban követett a - nagyon hasonló elképzelések mentén készült - Twilight in Olympus album, aminek a legfőbb érdekessége, hogy a személyes problémákra hivatkozó Jason Rullo helyett Thomas Walling dobolt fel, de a felvételeket követő turnén Thomas Miller basszusgitáros is távozott a csapatból, ekkor érkezett a helyére a csapatban ma is szereplő Michael Lepond... De erről majd legközelebb...


Track lista:

1. Of Sins and Shadows - 4:58
2. Sea of Lies - 4:18
3. Out of the Ashes - 3:40
4. The Accolade - 9:51
5. Pharaoh - 5:28
6. The Eyes of Medusa - 5:26
7. The Witching Hour - 4:15
8. The Divine Wings of Tragedy - 20:42
- (Part I) At the Four Corners of the Earth
- (Part II) In the Room of Thrones
- (Part III) A Gathering of Angels
- (Part IV) The Wrath Divine
- (Part V) The Prophet's Cry
- (Part VI) Bringer of the Apocalypse - Eve of Sacrifice - Armies in the Sky
- (Part VII) Paradise Regained
9. Candlelight Fantasia - 6:45

Közreműködő zenészek:

Russell Allen (Adrenaline Mob, Allen-Lande, Level 10) - ének
Michael Romeo - gitár, vokál, producer
Michael Pinnella - billentyűs hangszerek, vokál
Thomas Miller - basszusgitár, vokál
Jason Rullo (Redemption) - dob, vokál

Steve Evetts - producer, hangmérnök, keverés
Eric Rachel – hangmérnök, mastering, producer

Lemezeik:

1994 - Symphony X
1995 - The Damnation Game
1997 - The Divine Wings of Tragedy
1998 - Twilight in Olympus
2000 - V: The New Mythology Suite
2002 - The Odyssey
2007 - Paradise Lost (-info-)
2011 - Iconoclast (-2-)
2015 - Underworld (-2-)

1994 - Michael Romeo - The Dark Chapter
1998 - Behind the Mask - válogatás
1998 - Prelude to the Millennium - válogatás
2001 - Live on the Edge of Forever - koncert album
2005 - Rarities and Demos - válogatás
2007 - Forsaken - Set the World on Fire - split

Kiadó:
Zero, Inside Out Music
Honlap:
www.symphonyx.com
facebook.com/symphonyx


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Symphony X - The Odyssey (2002)

2015-08-28 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
U2 - Songs Of Experience (2017)
A '76-ban, az írországi Dublin-ban alakult U2 a tizennegyedik stúdió lemezét adja most ki Songs Of Experience címmel, ami egyértelműen a 2014-es Songs of Innocence folytatásának készült! Az új

Tovább...
Motörhead - Orgasmatron (1986)
1986 izgalmas év volt. Geopolitikai szinten, mert az USA áprilisban végigbombázta Líbiát egy nyugat-berlini robbantásos merénylet miatt, majd még ugyanazon hónap végén jött a

Tovább...
Iron Maiden - The Book of Souls: Live Chapter (2017)
Az 1975-ben alakult Iron Maiden jó ideje a heavy metál legnagyobb látványosságának számít! Showműsoruk felül múlja az NWOBHM-generáció minden más

Tovább...
The Dark Element - The Dark Element (2017, Stargazer)
Ha azzal nyitnék be egy Nightwish-topic-ba, hogy szerintem az Imaginaerum a legjobb lemezük, azonnal hideget-meleget kapnék. Pedig az a

Tovább...




Koncertek 2018. január 18. és 2018. február 03. között:









Klipmánia