×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 King's X - Manic Moonlight (2001) 

Megjelent: 2013. január 24. csütörtök 12:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 1980 környékén, Springfield-ben (Missouri, USA) The Edge, majd később már trióként Sneak Preview néven indult King's X-et sokan a grunge előfutárának, meg a nu metal egyik legfőbb inspirációs forrásának tartják, de ennél többről van szó. Organikus egésszé gyúrták a hard rock, a soul, a funk, a blues, a beat és a metal hangszeres elemeit, a Beatles könnyedségét árasztották a gospel több szólamú kórusával.

A trió a kezdetektől azonos felállásban dolgozik, Doug Pinnick énekes, basszusgitáros, Ty Tabor gitáros, énekes és Jerry Gaskill dobos-énekes kimagasló színvonalú lemezek sorát készítette el hosszú közös karrierje alatt, de az úttörők sanyarú sorsát ők sem kerülhették el: az igazi áttörés mindig elkerülte őket. 1999-ben jártak hazánkban egyszer, de Doug énekét hallhattuk még a 2006-os Szigetes Living Colour koncerten külön is... Cikksorozatunkban most a King's X karrierjével foglalkozunk majd behatóbban... Ez a cikk a kilencedik lemezükről szól... 2001-ben már könyékig benne voltak az 1998-2004 közötti Metal Blade korszakukban, amit a stúdióban írt művészkedéssel töltöttek... Itt például elektronikus dob-kütyüket is munkába állítva... De még ez az ennyire olcsón megvalósított Manic Moonlight album sem lett olyan rossz... Nem véletlenül kerültek vele a Top Independent Albums lista 19. helyére...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



A Manic Moonlight a csapat legfurcsább kiaványa... A korszakot végig lustálkodó Jerry Gaskill a nyakába kapott egy rakás elektronikus ritmust, amik nagyobb részt funk irányba tolták a produkció, amihez dUg Pinnick adagolja is a jobbnál-jobb funk basszusokat és - szövegelésbe átlépő - énekében a kommersz fekete tánczenei dallamokat... és még be is öltözött Sly Stone-nak, hogy a dolog külsőleg is kerekké válhasson...

Mindez a funk-művészkedés attól válik végül mégis hallgathatóvá, hogy egyrészt ritmusában végre élénkebb dolgok is születtek (ha gépiesen is), de Ty Tabor is a helyén tudja kezelni ezt a furcsán alakuló helyzetet, és a funkos slattyogtatás és pöntyögés mellett, a keményebb grunge-riffeket sem felejti el adagolni (pl.: Manic Moonlight című ilyen dal egyáltalán nem lett rossz)... Így végül egy furcsa zenei öszvért hallhatunk, aminek a funk viszi el az alját és a tetejét, de középen sokszor megmarad a grunge-gitár súlya...

Az viszont így is biztos, hogy ez az album elsősorban dUg Pinnick kedvére készült, egyértelműen ő a dalok főszereplője. Funk basszusai végig ki lettek emelve a többnyire maszatoló gitár alól, de énekelni is azt énekel, amihez kedve van... Szinte stílus korlátok nélkül... Adagolja is nekünk a Sly Stone-hoz hasonló soul-funk dallamokat. Kellemes a hangszíne, a finom nyújtásai is stílusosak, így a dolog önmagáért beszél... De persze nem árt nyitottnak lenni a kommersz soul-funk felé, hogy rockerként is hallgathassa az ember... Mert ez leginkább soul-funk, amit Ty Tabor egyedül a gitárjával próbál rockzenévé varázsolni... Teszi ezt több-kevesebb sikerrel, de a gépies ritmus és a funk-basszusok között, végig érdekes eredménnyel...

Az biztos, hogy a King's X régi rajongói nem vették jó néven ezt az alapjaiban mindent megrengető változást... Pedig a kritikusoknál többnyire nem ütötte ki a biztosítékot, ahogy most nálam sem... Mert dUg Pinnicknek egyszerűen így is, ebben a környezetben is fantasztikus hangja van... Érdekességnek meg elmegy szerintem pár dob-loop, Jerry Gaskill úgy is jó ideje borzasztó formában volt már... Rá fért némi segítség...

A csapat mindenesetre újra váltani kényszerült... 2003-ra formába öntötte régi, részben kiadatlan dalait, majd a Black Like Sunday lemezen kereste meg egykori önmagát... A kísérletező és művészkedő Metal Blade korszakukat a Live All Over the Place című dupla koncert albummal zárták le, ami után 2005-ben átszerződtek az InsideOut-hoz, kiadva még abban az évben az Ogre Tones albumot, amin a régi lemezeikre emlékeztető eklektikus-organikus stílusával vissza tudták szerezni a rajongóikat... A sorozatom záró részében a Live All Over the Place-ről olvashattok majd, mintegy én összefoglalom vele a csapat addigi pályafutását...






Track lista:

01. Believe – 4:28
02. Manic Moonlight – 4:32
03. Yeah – 3:40
04. False Alarm – 4:36
05. Static – 4:29
06. Skeptical Winds – 6:51
07. The Other Side – 4:49
08. Vegetable – 6:27
09. Jenna – 5:06
10. Water Ceremony – 0:18

Japán kiadás bonusza:
11. Vegetable (long version) - 7:36
12. Believe (long version) - 6:26

Közreműködő zenészek:

dUg Pinnick (Pinnick Gales Pridgen, Tres Mts., The Mob) - basszusgitár, ének
Ty Tabor (Platypus, Jelly Jam, Jughead) - gitár, ének
Jerry Gaskill - dob, ének

Lemezeik:

Sneak Preview (1983)
Out of the Silent Planet (1988)
Gretchen Goes to Nebraska (1989)
Faith Hope Love (1990)
King's X (1992)
Dogman (1994)
Ear Candy (1996)
Best of King's X (1997)
Tape Head (1998)
Please Come Home... Mr. Bulbous (2000)
Manic Moonlight (2001)
Black Like Sunday (2003)
Live All Over The Place (2004)
Dogman Demos (2005)
Rehearsal CD Vol. 1 (2005)
Ogre Tones (2005)
Live & Live Some More (2007)
XV (2008)
Tales From the Empire (2009)
Live Love in London (2010)
Burning Down Boston (2012)

Kiadó:
Metal Blade
Honlap:
www.kingsxrocks.com
facebook.com/KingsXFanPage


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

King King - Exile & Grace (2017)

2018-01-07 00:05:00

kép

Kingstone - interjú (2017)

2017-11-01 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Motörhead - Another Perfect Day (1983)
A londoni Motörhead a '79-es Overkill és Bomber lemezeivel sztárrá, majd a '80-as Ace of Spades és a '81-es No Sleep 'til Hammersmith élő anyagával listavezető

Tovább...
Septicflesh - Codex Omega (2017)
Az eredetileg 1990-ben alakult csapat a görög black metal színtér egyik legrégebb óta aktív, egyben legsajátosabb zenekara. Noha az új évezred elején egy rövid időre

Tovább...
U2 - Songs Of Experience (2017)
A '76-ban, az írországi Dublin-ban alakult U2 a tizennegyedik stúdió lemezét adja most ki Songs Of Experience címmel, ami egyértelműen a 2014-es Songs of Innocence folytatásának készült! Az új

Tovább...
Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
Motörhead - Orgasmatron (1986)
1986 izgalmas év volt. Geopolitikai szinten, mert az USA áprilisban végigbombázta Líbiát egy nyugat-berlini robbantásos merénylet miatt, majd még ugyanazon hónap végén jött a

Tovább...












Klipmánia