×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Circus Maximus - Nine (2012, Dionysosrising) 

Megjelent: 2012. június 03. vasárnap 18:00
Szerző: Dionysosrising
    Lemezismertetők 

Hát, amikor meghallottam a kislemezes Reach Within című dalt, elborította a vér az agyamat. Öt hosszú éve várom türelmetlenül az új CM lemezt, ezeknek meg van pofájuk előhozakodni ezzel a Coldplay játszik U2-t nyáladékkal! Azután szép lassan oszlani kezdett az agyamat elborító köd: (1) Ez csak egyetlen nóta a tízből, (2) annak is a rádiók számára megvágott diétás változata, (3) ráadásul többszöri hallgatás után elkezdtek föltárulkozni a nóta kimért, óvatosan csepegtetett finomságai, pl. Mats Haugen mesterien építkező gitárszólója.

Bár kétségkívül elhamarkodott egyetlen dal alapján ítéletet mondani az egész albumról, az valahogy benne volt a levegőben, hogy a CM ezúttal egy direktebb (kevésbé progresszív) és szellősebb (kevésbé metálos) koncepció mentén komponál. Mike Eriksen – akinek egyébként is ideális AOR hangja van – Torsti Spoof-fal (Leverage), a modernizált aréna rock koronázatlan királyával csinált egy hiperdallamos slágergyűjteményt (The Magnificent), s ehhez a projekthez Mats Haugen is hozzájárult egy dallal. Azonkívül Eriksen – hogy is önthetném szavakba? – külsőleg is az elpuhulás jeleit mutatja, ha kegyetlen lennék, úgy fogalmaznék, hogy elhízott, mint egy kényeztetett zsírsertés. De nem vagyok kegyetlen, így inkább azt mondom: a családjánál már csak a kardiológusa aggódhat jobban az egészségéért.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Apropó család! Az öt éves, hosszú pihenő, és a Nine megjelenésének több, mint egy éves csúszása nem csak Mats Haugen szerencsétlen kézsérülésének "köszönhető", hanem annak is, hogy az együttes tagjai mostanában leginkább a családalapításra és utódnemzésre koncentráltak – az öt zenész időközben egy kisebbfajta óvodára való gyereket "hozott össze". A kiegyensúlyozott házasság gyakran jár együtt azzal, hogy a fémszívű kemény legény megjuhászodik, levágatja a rőzsét és deréktájban megereszkedik.

Persze az is elképzelhető, hogy mindez csupán alaptalan találgatás, és valójában az a zenei hangsúlyeltolódás, amit a Nine képvisel, már kezdettől fogva be volt programozva a CM-be. Vagy ami még fontosabb, az eredetileg tribute bandaként indult CM most talált saját, önálló stílusára. Erről találóan, az Isolate című előző lemez kapcsán így írt Túrisas: "Nem egyszer láttuk, hogy az 'olyan mint-csapatok' néhány év eltelte után a megtalált saját hangon szólalnak meg, és megszüntetve, megőrizve zenei hatásaikat példaként állnak a már őket követők előtt." Az a bizonyos szög a fején lett eltalálva.

Mindamellett érdekes, hogy a lazábbra, finomabbra vett dalszerkezetek nem tették a CM-et kommerszebbé, sőt tulajdonképpen – paradox módon – a Nine nehezebben megközelíthető, megszerethető, mint elődjei. Elképesztően rétegzett, cizellált muzsika ez, amit kóstolgatni kell, beleharapni, aztán visszatenni egy kicsit a hűtőbe, hogy később újra elővegyük. Rajtam már erőt vett az evéskényszer, annyiszor nyitogatom a hűtőt, hogy az már az energiatakarékosság kárára megy. Még csak június van, de már most ki merem jelenteni: minimál borító ide vagy oda, a Nine jó eséllyel az év lemeze, de hogy dobogós, az biztos!

A CM tehát végképp önmagára talált, ők már biztosan nem padawan-ok többé, hanem a progresszív metál jedi lovagjai: ezt bizonyítani se kell, elég hozzá meghallgatni a kb. 9 perces Burn After Reading című mesterművet. Voltaképp örülök ennek a fejleménynek, de rettenetesen maradi, hajthatatlan és korlátolt lévén, arra a bizonyos lakatlan szigetre még így is inkább az ifjonti hévvel, lelkes őserővel megáldott 1st Chapter-t (2005) vinném magammal.


Track lista:

01. Forging - 01:16
02. Architect of Fortune - 10:12
03. Namaste - 04:02
04. Game of Life - 05:01
05. Reach Within - 04:59
06. I Am - 04:20
07. Used - 04:52
08. The One - 04:00
09. Burn After Reading - 08:48
10. Last Goodbye - 10:00

Közreműködő zenészek:

Glenn Mollen - basszusgitár
Truls Haugen - dob
Mats Haugen - gitár
Michael Eriksen - ének
Lasse Finbraten - billentyűs hangszerek

Lemezeik:

The 1st Chapter - 2005
Isolate - 2007
Nine - 2012

Kiadó:
Frontiers Records
Honlap:
www.circusmaximussite.com
facebook.com/pages/Circus-Maximus
Tartuffe, dionysosrising.blog.hu




rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Circus Maximus - Havoc (2016)

2016-03-13 00:05:00





 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Rudán Joe - Még egy tárral (2017, Dionysosrising)
Milyen igazságtalanok vagyunk, mikor az "őszinte, kemény rock" klasszikus képviselői közül rendre kihagyjuk recenzióm képviselőjét, holott talán ő az egyedüli,

Tovább...
Cavalera Conspiracy - Psychosis (2017)
A 2007-ben induló Cavalera Conspiracy elkészítette a 2014-es Pandemonium folytatását Psychosis címmel, ami a negyedik teljes anyaguk. A Sepultura

Tovább...
Whitesnake - The Purple Tour Live (2018)
A 66 éves David Coverdale tavaly abba akarta hagyni a zenélést, de szerencsére nem tette... A 2015-ben kiadott The Purple Album-mal akarta keretbe foglalni a

Tovább...
Cannibal Corpse - Red Before Black (2017)
Majd' három évtized halálfém, mi kell még, külön regény? Nem hiszem, hogy tiszteletköröket kellene futni az egyik legpatinásabb death metal banda új lemeze

Tovább...
Beth Hart & Joe Bonamassa - Black Coffee (2018)
Beth Hart énekesnő és - a nemrég a Black Country Communion-ba is visszatérő - Joe Bonamassa gitáros harmadik közös stúdió lemezét adja most ki

Tovább...




Koncertek 2018. február 24. és 2018. március 12. között: