×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Symphony X - Paradise Lost (2007) 

Megjelent: 2007. május 08. kedd 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Régen váratja új lemezével, az 1994-ben New Jersey-ben alakult prog-power-nek, neoklasszikusnak, vagy prog-metalnak is mondható Symphony X zenekar a rajongóit. Egészen pontosan 2002-óta, amikor kiadták az The Odyssey lemezt. Hosszabb interjút is olvashattatok Michael Romeo-val, 2003-ban a Stratovarius és a Thunderstone-nal közösen fel is léptek nálunk. Majd hosszú szünet következett. Szólóban építgette karrierjét Russell Allen, meg Jorn Lande-val közösen az Allen-Lande projektet. Michael James Romeo is feltűnt itt-ott, Michael Pinnella is kiadta a Enter by the Twelfth Gate-et. De egyik sem volt különösen érdekes kísérlet... 2007-ben is úgy tűnt bajok vannak. Amikor elsőként hallottam a nem túl kreatív Paradise Lost lemezcímet, kezdtem kételkedni! De, a zene mindent elhessentett! Jens Bogren dinamikus hangzást produkált, így a Paradise Lost a csapat eddigi legjobban megszólaló produkciója lett!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Ott kezdeném, hogy tényleg komoly aggodalommal néztem a produkció elé. A nemrég megjelent Allen-Lande lemez sem volt túl kreatív, és a csapat körül sem éreztem egy érdekes lemez készítéséhez szükséges levegőt. De, mindenben tévedtem. A Paradise Lost nagyon erős anyag. Minden korábbi Malmsteen-hez kapcsolható Michael Romeo riffet el kell felejteni, Russell Allen minden eddiginél sokrétűbben énekel, és az egész csapatban pezseg az élet, hegyekben áll az ötlet és a zenei téma!

Egyrészt régen kaptam fel a fejem attól, hogy egy csapat lendületből és észből egyszerre tud játszani. A Paradise Lost tömény riff-kollekciója mindenben, magasan veri Romeo korábbi munkáit, ami minőség aztán az egész csapatot magával rántja. Élén Russell Allen-nel, aki beváltja az eddigi ígéreteit, minden pillanatban érdekes és egyéni hangot tud elővadászni. Benne van a korai hard-rock énekesek döge, de benne van a modern prog-metal éneklés minden fontos technikai adottsága is.



Ráadásként, azzal együtt, hogy mindenben - a dalszerzéstől a szólók és az ének technikai felkészültségéig - tovább lépett a csapat, ott vannak az eddigi témák is. Meg tudták őrizni azt, amit eddig szeretni lehetett a csapatban. Csak minden tovább fejlődött...

Nem tréfálok azzal, hogy a csapat ezzel a rosszul hangzó címmel felvett lemezével komoly előrelépést fog elérni. Minden dalban megvan az a plusz, amit oly sokszor hiányol a prog-metal hívő! Tömény gitártémák, nagyszerű hangszeres szólók és kíséretek. A tempóktól az érzelmekig, minden. Ez a lemez, a korábbiaktól eltérően: prog-metal, nem, vagy csak alig neoklasszikus, itt-ott azért akad prog-power bemozdulás. Ezek a dalok többet adnak, jobbak, prog-metalosabbak, mint korábban bármikor, és ez nagy előrelépés. Olyan minőség, amit nem is várt az ember. Az egész zenekar, benne Michael Pinnella billentyűssel, jócskán felül teljesített.

Megérte a várakozás! Érett, összeszedett, ötletes, sokszínű, prog-metal lemezt kap, aki kedveli a műfajt! Ez bizony a javából való: 10/10


Track lista:

1. "Oculus ex Inferni"
2. "Set the World on Fire (The Lie of Lies)"
3. "Domination"
4. "The Serpent's Kiss"
5. "Paradise Lost"
6. "Eve of Seduction"
7. "The Walls of Babylon"
8. "Seven"
9. "The Sacrifice"
10. "Revelation (Divus Pennae ex Tragoedia)"

Közreműködő zenészek:

Russell Allen - ének
Michael James Romeo - gitárok, billentyűs hangserek, programok, nagyzenekari billentyűk
Jason Rullo - dob
Michael Pinnella - billentyűs hangszerek, zongora
Michael Anthony LePond III - basszusgitár

Lemezeik:

1994 - Symphony X
1995 - The Damnation Game
1997 - The Divine Wings of Tragedy
1998 - Twilight in Olympus
2000 - V: The New Mythology Suite
2002 - The Odyssey
2007 - Paradise Lost (-info-)
2011 - Iconoclast (-2-)
2015 - Underworld (-2-)

1994 - Michael Romeo - The Dark Chapter
1998 - Behind the Mask - válogatás
1998 - Prelude to the Millennium - válogatás
2001 - Live on the Edge of Forever - koncert album
2005 - Rarities and Demos - válogatás
2007 - Forsaken - Set the World on Fire - split

Kiadó:
Insideout Music
Honlap:
www.symphonyx.com
myspace.com/officialsymphonyx




rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Symphony X - The Odyssey (2002)

2015-08-28 12:05:00





 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Dizzy Reed - Rock 'N Roll Ain't Easy (2018)
Az 54 éves Darren Arthur Reed - vagyis művésznevén Dizzy Reed - az 1991-es Use Your Illusion megjelenése óta számít a Guns N' Roses egyik legfontosabb

Tovább...
Michael Schenker Fest - Resurrection (2018)
A 63 éves Michael Schenker '69-óta tartó karrierje tele van csodával! Sokat köszönhet neki az Ufo és a Scorpions is, miközben magánemberként

Tovább...
Voodoo Circle - Raised on Rock (2018)
A németországi Brüggen-ben, 2008-ban alakult Voodoo Circle a Whitesnake egyik legjobb klónja. A legutóbb Jorn lemezén szereplő - de a Level 10, a Silent Force, a

Tovább...
Dalriada - Nyárutó (2018, Dionysosrising)
Úgy gondolom, hogy a Dalriada-féle folk-metal - ami nem más, mint a népzenei darabok a metal eszközrendszerével eljátszott változata - nem emeli, de nem is erodálja a

Tovább...
Fu Manchu - Clone of the Universe (2018)
A Fu Manchu eredetileg a kaliforniai Orange County-ban indult 1985-ben Virulence néven... Akkoriban őszinte hardcore-punkot toltak, mígnem '87–ben nevet és stílust

Tovább...




Koncertek 2018. május 25. és 2018. június 10. között: